Menü
A visszértágulattal rendelkező betegek egy részénél nem jelentkezik semmilyen tünet, teljesen tünetmentesek, leszámítva azt, hogy a visszerek jól látható helyen helyezkednek el, ez zavaró lehet a betegre nézve. Jó esetben csupán kozmetikai szempontból probléma a visszér, de kialakulhatnak egyéb tünetek is, melyek közül a leggyakrabban előforduló a lábakban jelentkező fájdalom, kellemetlen érzés és a lábszár elnehezedése, mely panaszok a nap végére egyre rosszabbak lesznek. Néha bokaduzzanat is kialakulhat. Ezek a tünetek orvosi szempontból nem súlyosak, de ha nagyon kellemetlenné válnak, lehet őket kezelni.
Habár a visszerek az évek során egyre rosszabbodnak, ez gyakran nagyon lassú folyamat. Néhány esetben a véna belsejében kialakuló magas vérnyomás miatt károsodik a bőr a boka magasságában. Ekkor a boka mellett a bőr barna színűvé változhat, néha fehér sebes területek tarkíthatják. Ekcéma (vörös bőrkiütés) is kialakulhat. Ha ezek a bőrelváltozások előrehaladott állapotba kerülnek, vagy ha a bőr sérül, akkor fekélyek jelenhetnek meg. Ezért, ha bőrelváltozást tapasztalunk, azonnal keressük fel háziorvosunkat, aki szakorvoshoz irányít bennünket. Sok helyen működik már lábszárfekélyekre specializálódott szakrendelés, ahol bőrgyógyász szakorvosok rendelnek, és kifejezetten erre a területre szakosodott ápolók látják el az ápolói teendőket. A háziorvos első körben inkább ide küldi az ilyen beteget, nem pedig a sebészetre.
Mint már említettük, visszértágulat esetén nem minden betegnél jelentkeznek tünetek. Sok beteg úgy veszi észre, hogy visszerei vannak, hogy megpillantja a csavarodó, duzzadt, kékes vénákat a bőr alatt.
Már enyhe tünetek meglétekor is érdemes helyileg kezelni azokat. Különféle gélek, mint például a pentozán-poliszulfát-nátrium tartalmú DimoVena 15 mg/g gél használatával csökkenthetjük a vér pangását, az erek gyulladását, valamint a vérrög kialakulását.
A súlyosabb tünetek vagy szövődmények a következők:
A visszértágulat tünetei súlyosbodhatnak nőknél néhány nappal a menstruációs ciklus előtt, vagy a ciklus ideje alatt.
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01
Megelőzhető-e a visszér?
A visszértágulat megelőzhető a láb rendszeres magasba emelésével, a hosszan tartó állás vagy ülés elkerülésével, valamint rugalmas, kompressziós nadrág viseletével. Szintén nagyon hasznos a rendszeres testmozgás és a súlykontroll. Ezekkel a dolgokkal megelőzhetjük a visszértágulat kialakulását vagy lelassíthatjuk annak lefolyását, és tehetünk lépéseket annak érdekében is, hogy késleltessük más visszerek kialakulását.
Kerüljük a szünet nélküli, hosszan tartó állást és ülést. Miközben ülünk, ne tegyük keresztbe a lábunkat. Tartsuk megemelve a lábunkat ülés, pihenés és alvás közben. Amikor tudjuk, emeljük a lábunkat a szívünk szintje fölé.
Ülés közben végezzünk olyan fizikai tevékenységeket, melyek alatt mozgatjuk a lábainkat, valamint javítjuk az izomtónust. Ez segíti a vér átáramlását a vénákon.
Ha valaki túlsúlyos vagy elhízott, próbáljon meg lefogyni. Ezzel javítja a véráramlást, és leveszi a nyomást a vénákról.
Kerüljük a szűk ruhák viseletét, különösen azokét, amelyek a derék, ágyék (comb felső része) és a lábszár tájékon szorosak.
Ne hordjunk hosszú ideig magas sarkú cipőt. Az alacsonyabb sarkú cipő hozzájárul a vádli izmainak összehúzódásához. Az összehúzódott izmok segítik a vér mozgását a vénákban.
Ha a kezelőorvos azt javasolja, viseljünk kompressziós harisnyát. Ez a harisnya enyhe nyomást gyakorol a lábra. Ez a nyomás megakadályozza, hogy a vér felhalmozódjon a vénákban, valamint csökkenti a láb duzzanatát.
Amikor úgy érezzük, hogy lábaink elnehezülnek, mert például sokat állunk vagy ülünk munkánk során, de visszerek még nem alakultak ki, fontos lehet a helyi kezelés. Már az első figyelmeztető jelek megjelenésekor érdemes pentozán-poliszulfát-nátrium tartalmú géllel (DimoVena 15 mg/g gél) bekenni az adott területet. A pentozán-poliszulfát-nátrium olyan anyag, mely csökkenti a vér sűrűségét és a vér pangását, javítja az erek véráramlását, gyulladáscsökkentő hatású.
A kompressziós harisnya egy különleges tervezésű ruhanemű, amely állandó nyomást biztosít a lábra, ezáltal javítja a keringést. A legszorosabb a bokánál, majd felfelé haladva a lábszáron folyamatosan lazul. Ez segíti a vér felfelé, a szív felé történő áramlását.
A kompressziós harisnya enyhíti lábon a visszértágulat okozta fájdalmat, kellemetlen érzést és duzzanatot. Nem tudjuk ugyan, hogy a harisnya segít-e megelőzni a visszértágulat súlyosbodását, vagy az új visszerek kialakulását, de ajánlott hosszú ideig viselni a kompressziós harisnyát, ha egyéb kezelés nem jöhet szóba. Ha valaki terhes, és vannak visszerei, az egyik legmegfelelőbb módszer a kompressziós harisnya használata a terhesség alatt.
A kompressziós harisnyák különböző méretben és nyomáserősségben léteznek. Visszértágulatos betegeknek leggyakrabban az első (enyhe kompresszió) vagy második osztályú (közepes kompresszió) harisnyát írják fel.
Szintén kaphatók:
Teljes kompressziós harisnyák is kaphatók, melyeket a gyógyszertárakban, vagy közvetlenül a gyártótól lehet megvásárolni.
Mélyvénás betegség esetén a láb mély vénáinak billentyűivel van gond, melyek nem zárnak rendesen. Ebben az esetben mindenképpen kompressziós harisnyát kell hordani még akkor is, ha korábban volt visszérműtéte a betegnek.
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.
A visszértágulat a fájdalom mellett gyakran esztétikai és önbecsülési problémákat is okozhat az érintetteknek, hiszen a kidomborodó, sötét színű vénák a test bármely részén kialakulhatnak (leggyakrabban a lábszáron és a lábfejen), mely a meleg idő közeledtével különösen zavaró lehet. Mit tehetünk a tüneteink enyhülése érdekében?
Visszértágulat akkor alakul ki, ha a vénák falának rugalmassága csökken, a billentyűk meggyengülnek, a vér pedig visszafelé áramlik és felhalmozódik, melynek hatására a vénák kitágulnak, visszérré alakulnak (abnormálisan duzzadtak vagy kötegezettek lesznek). Ez sötét, kékes-lilás színt ad nekik, de ne legyünk azonnal gyanakvóak. A vénáknak alapvetően kék színük van, mivel az általuk szállított vér oxigénben szegény (a vénák lilás színű, oxigénben szegény vért szállítanak a szív felé, míg az artériák sötétvörös, oxigénben gazdag vért szállítanak a szív felől).
Néhány életmódbeli változással is jelentősen enyhíthetjük a visszértágulat tüneteit.
Amennyiben lehetőségünk engedi, munka közben álljunk fel, sétáljunk egy kicsit, mozgassuk át végtagjainkat az izompumpa rendszeres működtetése érdekében. Tartózkodjunk nehéz súlyok cipelésétől, mely szintén hozzájárulhat a visszerek kialakulásához vagy a meglévők állapotának romlásához. Túlsúly esetén hasonló helyzet áll fenn, mint mikor súlyt emelünk, így különösen fontos, hogy odafigyeljünk testsúlyunkra – táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk rostban gazdag ételeket, és mozogjunk rendszeresen.
Érdemes olyan sportot választanunk, melynél nem szükséges sokáig egy helyben állni, és fizikailag sem megterhelő. Kimondottan ajánlott és előnyös az úszás és a kerékpározás a megfelelő izompumpa működés miatt. Ráadásul úszáskor a felhajtóerő következtében csökken a testre nehezedő teher, és a hideg víz a vénás visszaáramlást is segíti.
Visszerek szempontjából a meleg kedvezőtlenül hat, mert hatására a vénák kitágulnak, a billentyűk pedig elégtelenül záródnak, ami fokozza a pangást. Ezért is javasolt inkább a zuhanyzás a melegvizes fürdő helyett. Hasonlóképpen a direkt hőhatások is kedveznek a visszerek kialakulásának, így a szauna, a napozás vagy a hősugárzó használata is kerülendő.
Az életmódbeli változtatások mellett lényeges, hogy a már kialakult visszerek helyi kezelésére is megfelelő figyelmet fordítsunk, hiszen ezzel is megakadályozhatjuk a tünetek romlását, és a súlyosabb szövődmények kialakulását.
Ma már számos készítmény létezik, mellyel tüneteinket kezelhetjük. Ilyen például a DimoVena 15 mg/g gél, mely hatóanyagának, a pentozán-poliszulfát-nátriumnak köszönhetően hatékony a visszeres panaszok kezelésében. A gél javítja az erek véráramlását, csökkenti a vér sűrűségét és a vér pangását, valamint csökkenti a gyulladást, és segít megakadályozni a vérrögök kialakulását.
A gyógyuláshoz szükséges életmódbeli változások meglépése és az érintett felület helyi kezelése egyaránt nélkülözhetetlen tehát a visszértágulat tüneteinek kezelésében.
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.
Bár hazánkban rengeteg embert érint a visszeresség problémája, mégis számtalan tévhit kering a köztudatban a betegségről. Ha Ön is veszélyeztetett a kialakulásában, vagy már kialakult problémája van, olvassa el a leggyakoribb félreértéseket!
Kezdetben akár lábdagadás, nehézláb érzés és zsibbadás is utalhat a betegségre, anélkül, hogy a lábon megjelennének a jellegzetes kanyargós visszerek. Érdemes már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulni, hogy elkerülje a visszeresség súlyosbodását.
Tény, hogy az idősebb korosztálynál gyakrabban alakul ki visszérbetegség, azonban fontos tudni, hogy fiatalabbakat is éppúgy érintheti a betegség. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknél fennáll(nak) az alábbi rizikófaktorok:
Az egészségtelen életvitelnek köszönhetően akár a 20-as évek elején is kialakulhat a visszérbetegség, ezért ha lehet, tegyen ellene!
Bár az érintettek legtöbbje valóban esztétikai okok miatt kezdi el a visszerek kezelését, tudni kell, hogy a visszérbetegség még enyhébb formában sem csak esztétikai probléma. A vénás pangás számtalan kellemetlen tünetet (pl. fájdalmat, duzzanatot, nehézláb érzést) okozhat, ami kezeletlenül hagyva súlyos szövődmények (pl. lábszárfekély, mélyvénás trombózis) kialakulásához vezethet.
Feltehetően esztétikai okok miatt a nők valóban hamarabb fordulnak orvoshoz a visszeres panaszokkal, ám ez korántsem jelenti azt, hogy csak a gyengébb nemet érinti ez a betegség. Sajnos a férfiak sokszor nem veszik komolyan a visszerek kialakulását, pedig kezeletlenül hagyva ugyanolyan súlyos szövődmények kialakulására számíthatnak, mint a nők.
Az igaz, hogy az állómunka a visszeresség egyik rizikófaktora, de ez nem jelenti azt, hogy a fizikai vagy ülőmunkát – ami egyébként szintén rizikófaktor – végzők biztonságban vannak. A mozgásszegény életmód, a dohányzás, a terhesség, az elhízás, a genetika és a hosszú gyakori egy helyben ülő utazás, autóvezetés ugyanúgy visszerességet okozhat, ezért érdemes egészséges életmóddal, vénás tornával megelőzni a kialakulását.
Előrehaladottabb állapotban valóban csak műtéttel kezelhető a visszérbetegség, ezért érdemes már a kezdeti panaszok kialakulása esetén orvoshoz fordulni, hogy már az elején megtalálják azt a kezelési módot, amivel elkerülhető a műtét. Ennek érdekében életmódváltásra, azaz egészséges étrendre, rendszeres testmozgásra, vénás torna végzésére és visszeresség megelőzésére, ill. kezelésére szolgáló készítmények alkalmazására is szükség lehet.
WEBBeteg – Lektorálta:
Dr. Osikóczki Orsolya
2014.08.01.
A hölgyeknél a várandósság alatt jóval nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség, amit a terhesség első harmadában a női testben elkezdődő változások, később pedig főként a gyarapodó testsúly okozhat.
A probléma először akkor jelentkezik, amikor a méh nyomást gyakorol a medence vénáira, fokozva ezzel a nyomást a láb visszereiben is. Ez visszafolyást eredményezhet, így a vér meggyűlik a vénákban, amelyek ennek hatására rendellenesen kitágulnak.
Nagyobb valószínűséggel alakul ki a visszér, ha a hajlam családon belül öröklődik, ha túlsúlyos a kismama, illetve ha rendszeresen kell hosszasan egy helyben ülnie vagy állnia.
Terhesség alatt nem csak alsó végtagi, hanem gáttáji és kismedencei vénatágulatok is jelentkezhetnek, melyek szerencsés esetben visszafejlődnek a szülés után.
A kékes visszereken kívül más tünetekkel is számolhatnak az érintett kismamák, így például a láb feszülésével, dagadásával vagy fájdalmával, a nehézláb-érzettel, illetve súlyosabb esetekben a felületes visszérgyulladással is.
Életmódbeli változások: A visszerek elleni harc két fontos eszköze a táplálkozás és a mozgás. A séta vagy a kismamatorna általában nem jelent veszélyt, de nagyobb erőfeszítéseket igénylő sportok esetén feltétlenül szükséges kikérni a nőgyógyász tanácsát is.
A vénás torna otthon is könnyen végezhető, emellett a visszereket a lábak felpolcolásával is tehermentesíthetjük.
A terhességi visszerességre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint általában a visszerességre, vagyis ajánlott elkerülni a hosszas állást, a melegvizes fürdőket és a lábak leszorítását. A hanyattfekvés – főként a terhesség késői szakaszában – a vénák összenyomódása miatt szintén fokozhatja a panaszokat.
Megfelelő táplálkozás: A terhesség alatt növekvő testsúly, a túlzott súlytöbblet fokozza főként a visszeresség megjelenését, így különösen fontos ilyenkor a kiegyensúlyozott táplálkozás. A helyes étrend kialakításához érdemes szakember segítségét kérnünk, így biztosak lehetünk abban, hogy nem vonunk meg magunktól olyan fontos tápanyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a magzat egészséges fejlődéséhez.
Helyi kezelés: Terhesség során kialakult visszerek esetében is fontos a helyi kezelés. A helyileg alkalmazható DimoVena 15 mg/g gél pentozán-poliszulfát-nátrium hatóanyagának köszönhetően képes a vérrögképződést gátolni, és részben a kialakult vérrögöket feloldani. Csökkenti a vér sűrűségét, a vér pangását, javítja az erek véráramlását, és gyulladáscsökkentő hatású.
A vizsgálatok eredménye szerint a DimoVena 15 mg/g gél hatóanyaga, a pentozán-poliszulfát-nátrium nem jut át a placentán, és a terhességben jól tolerálható. A szoptatás időszakában való alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre tapasztalatok. Terhesség és szoptatás időszakában orvosi javaslat alapján alkalmazható, használata előtt kérje ki orvosa véleményét!
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.
Egy egészséges ember vénájában a vér akadálytalanul áramolhat a szív irányába, a vénában található számos apró billentyű nyíló-záró mozgásának köszönhetően. Ha azonban ezek a billentyűk nem működnek megfelelően, a vér visszafelé kezd áramlani, ami visszértágulat kialakulásához vezet. A betegségnek több stádiuma van, melyek más-más kezelést igényelnek.
A visszértágulatok kezelésére ma már számos módszer létezik, melyek alkalmazása függ a visszértágulat méretétől és elhelyezkedésétől, a tünetektől, valamint a betegséget kísérő bőrelváltozásoktól is (például duzzanat, bőrgyulladás vagy fekély). A kezelés mindig összetett, egyetlen eleme sem nélkülözhető. A megfelelő kezelés kiválasztásában az érsebész (vénákra specializálódott szakorvos) adhat segítséget, a beteg általános állapotának, a véna méretének, elhelyezkedésének és az elváltozás súlyosságának figyelembevételével. A visszértágulat kezelésének célja a vénás nyomás és a vénás visszafolyás csökkentése, a vénafal átjárhatóságának és a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának visszaszorítása, az ödémás duzzanat lelohasztása és a gyulladásgátlás. A rendszeres, megfelelő testmozgással pedig helyreállítható a lábizmok pumpáló hatása.
Már néhány életmódbeli változással is szép eredményeket érhetünk el a tünetek enyhítésében: lehetőség szerint próbáljuk meg kerülni a hosszas, szünet nélküli ülést vagy állást, helyette mozogjunk többet, lehetőleg rendszeresen. Szintén segíthet, ha ülés vagy alvás közben megemeljük a lábainkat.
Nagyon fontosak tehát az életmódbeli változások, de sok esetben ez sajnos már nem elegendő, így gyógyszeres kezelés is szükséges. A gyógyszeres kezelés célja az érfalak állapotának javítása és az ödémák megszüntetése. A pangó szövet közötti folyadék mennyisége vízhajtók segítségével csökkenthető, de vannak úgynevezett venoaktív gyógyszerek is, melyek kifejezetten az erek falára, az őket bélelő sejtekre hatnak. Ha ezek a sejtek jól zárnak, akkor csökken a vénafal átjárhatósága, többek között a nagy szérumfehérjék és a fehérvérsejtek számára, így csökken a gyulladás is.
Ma a gyógyszeres kezelésre már több korszerű hatóanyag is rendelkezésre áll. A megfelelő gyógyszerekkel már 3-4 napi alkalmazás után is érezhetően és mérhetően csökken a láb kellemetlen dagadtsága, a feszítő érzés és viszketés. Ha végleges megoldás nem is várható ezektől a készítményektől, az egyes kúrák között is több hétig fenntartható velük a lábak (és így a beteg) jó közérzete.
Ilyen készítmény például a pentozán-poliszulfát-nátrium tartalmú DimoVena 15 mg/g gél, mely csökkenti a vér sűrűségét és a vér pangását, javítja a véráramlást az erekben, és csökkenti a kialakult gyulladást, továbbá használatával a vérrögök kialakulása is megakadályozható.
A gyógyszeres kezelés mellett további javulást hozhat a kompressziós harisnya viselete vagy kompressziós kötés alkalmazása.
A seprűvénák kezelésénél általában a szkleroterápia és a lézerterápia a legmegfelelőbb (teleangiektázia), míg a nagyobb visszértágulatok esetében a szkleroterápia és a sebészi beavatkozás lehet a legjobb választás.
A sebészeti beavatkozás során lekötik, majd eltávolítják az érintett vénát. Ilyenkor két kis, egyenként kb. 5 cm-es metszést ejtenek. Az első metszés a lágyék mellett történik, a visszértágulat legmagasabb pontján, a második pedig lejjebb, általában a térd vagy a boka körül. A véna tetejét (a lágyék mellett) lekötik és így elzárják. Egy vékony, hajlékony drótot juttatnak a véna aljára, majd óvatosan kihúzzák az alsó vágáson keresztül.
Számos mód létezik tehát a visszértágulat kezelésére. A számunkra legmegfelelőbb megoldásról és a szükséges életmódbeli változásokról azonban mindenképpen kezelőorvosunkkal közösen döntsünk.
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.
A visszértágulat szövődményeket okozhat, mivel gátolja a megfelelő vérelfolyást. A legtöbb olyan emberben, akinek visszerei vannak, nem alakulnak ki szövődmények, de ha mégis, ez akár hosszú évekkel később is megjelenhet, a visszér első megjelenésétől számítva.
A bőr felszínéhez közeli visszerek néha vérezhetnek, ha megvágjuk vagy beütjük a lábunkat.
Elképzelhető, hogy a vérzést nehéz megállítani. Ilyenkor le kell feküdni, magasba kell emelni a lábat, és közvetlenül nyomni kell a sebet. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha nem szűnik meg a vérzés.
A visszérgyulladás a láb vénáinak gyulladása, ennek során az alsó végtagon hosszanti vörös csík vagy több piros folt jelenik meg. Bár legtöbbször néhány nap vagy hét alatt meggyógyul, mégis minden esetben meg kell mutatni orvosnak, és célszerű helyileg kezelni, mert a gyulladt vénában könnyen alakulhat ki vérrög. A visszérgyulladás tünetei:
Amennyiben a visszérgyulladás a láb egy felszínes vénájában jelentkezik, felszínes visszérgyulladásról beszélünk. A felületes véna olyan véna, mely közvetlenül a bőr felszíne alatt helyezkedik el.
A visszerekhez hasonlóan a visszérgyulladást is lehet kompressziós harisnyával kezelni. Emellett fontos lehet a helyileg alkalmazott pentozán-poliszulfát-nátrium tartalmú DimoVena 15 mg/g gél, mely gátolja a vérrögök kialakulását, valamint csökkenti a gyulladást.
Ha a vénákban a véráramlás nem megfelelő, akkor zavart szenvednek az olyan folyamatok, mint a szövetek oxigéncseréje, táplálása, valamint a salakanyagok vérbe történő leadása. Ha ez az anyagcsere-folyamat hosszú ideig nem működik megfelelően, akkor úgynevezett krónikus vénás elégtelenségről beszélünk. Krónikus vénás elégtelenség során egyéb kórállapotok is kialakulhatnak, melyek a következők:
A visszeres ekcéma egy olyan állapot, mely a bőr kipirosodását, pikkelyesedését, valamint kipelyhesedését idézi elő. Kialakulhatnak hólyagok, és kivarasodhat a bőr. Ez az állapot gyakran tartós.
Lipodermatoszklerózis során a bőr keménnyé és feszessé válik, a színe pedig vörösre vagy barnára változik. A folyamat rendszerint érinti a vádli területét.
Vénás fekély akkor alakul ki, amikor megnő az alsó végtag vénáin belül a nyomás. Ennek hatására folyadék szivárog ki a vénákból, és felgyülemlik a bőr alatt. A folyadék miatt a bőr megvastagszik, megduzzad, majd pedig elkezd bomlani, és fekély alakul ki. Vénás fekélyek leggyakrabban a boka területén alakulnak ki.
Krónikus vénás elégtelenségben is jó hatású a pentozán-poliszulfát-nátrium tartalmú DimoVena 15 mg/g gél, hiszen csökkenti a vér sűrűségét, a vér pangását, javítja az erek véráramlását, valamint gyulladáscsökkentő hatású.
Azonnal forduljunk háziorvosunkhoz, ha bármely olyan szokatlan elváltozást tapasztalunk a bőrünkön, mint az előbb említettek. Ezek az elváltozások rendszerint könnyen kezelhetők, de nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdjük a kezelést.
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.
A visszérbetegség legtöbbször lassan alakul ki, és a beteg évekig panaszmentes lehet, míg előrehaladottabb állapotban már komoly fájdalmak észlelhetőek. Ahhoz, hogy mindezt elkerüljük, érdemes már a kezdeti tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulni.
A visszérbetegség kezdetben csak esztétikai problémát okoz, ezért hajlamosak vagyunk kezeletlenül hagyni ezt a tünetet, majd mikor megjelennek a duzzanattal, zsibbadással és nehézláb érzéssel járó panaszok, elgondolkozunk azon, vajon kell-e kezelni a visszeres lábainkat. A válasz egyértelmű: Igen!
Ha már a kezdeti tünetek jelentkezésekor orvoshoz fordulunk, és figyelünk a vénák egészségének megtartására, nagyobb eséllyel kerüljük el az olyan szövődmények kialakulását, mint a lábszárfekély, felületes visszérgyulladás, mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia.
A beteg eleinte csak esténként – egy egész napos álldogálás vagy egy nagyobb megterhelés után – érzi az égő fájdalmat, a nehézláb érzést és a lábfájdalmat, míg később ezek a tünetek egyre gyakrabban jelentkeznek, akár a reggeli órákban is.
A kezdeti stádiumban a legegyszerűbb a visszérproblémák kezelése, ugyanis a kezelőorvos ilyen esetekben általában életmódváltást (pl. rendszeres testmozgás beiktatását, ha szükséges, a testsúly csökkentését), gyógyszeres kezelést és a vénás torna heti rendszerességgel történő elvégzését javasolja.
A kezeletlen visszérbetegség olyan szövődményekkel járhat, amikor már elengedhetetlen az orvosi ellátás. Melyek ezek?
WEBBeteg – Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya
2015. 05. 20.
Keringési rendszerünk egyik fontos része a vénás hálózat. Az alsó végtag területét behálózó, felszínes és mélyvénák feladata, hogy a gravitáció ellenében az elhasznált vért a periféria felől a szív felé juttassa. Ehhez rugalmas érfalakra, jól záró vénabillentyűkre és aktívan közreműködő izompumpára van szükség.
Ha ezek közül egy vagy több funkció kiesik, a vér áramlása ezekben az erekben lelassul, és pangás alakulhat ki. Például egy veleszületett érfali gyengeség, vagy folyamatos ülőmunka mellett elsatnyuló izomműködés egyaránt ebbe az irányba hathat.
Egy idő után ezek a folyamatok már összemosódnak, és egymás hatását erősítve fokozzák a vénás visszérbetegség kellemetlen tüneteit. Így például a táguló, vékonyodó érfal a billentyűk megnyílását segíti elő, a nem jól záródó billentyűrendszer pedig tovább lassítja a vér áramlását, ami a pangás fokozódásához, és további érfali tágulathoz vezethet.
A legjellemzőbb tünetek a felszíni vénák érintettsége esetén a főként kozmetikai problémát jelentő, kacskaringós, elődomborodó erek megjelenése, míg a mélyvénás rendszer érintettsége esetén bokatáji duzzanat, alsóvégtagi zsibbadás, húzó érzés vagy akár súlyosabb fájdalom. Sőt, az erek falának gyulladása akár vérrögképződést is okozhat.
Mivel örökletes és külső (környezeti) tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a visszérbetegség kialakulásában, gyakorlatilag bárki, szinte bármikor érintett lehet. Szerencsére azonban, ma már léteznek olyan, a patikák polcairól akár vény nélkül is beszerezhető készítmények, melyek sokat segíthetnek a már kialakult panaszok enyhítésében.
Ilyen a pentozán-poliszulfát-nátrium tartalmú, külsőleg alkalmazandó DimoVena 15 mg/g gél. Hatóanyaga képes a vér sűrűségét csökkenteni, sőt, kisebb vérrögöket akár fel is oldhat. Napi 2-3 alkalommal történő használata során jelentkezhetnek jótékony hatásai: enyhülhet a visszérbetegség okozta lábduzzanat, zsibbadás, fájdalom is. Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően az érfali gyulladás is mérséklődik. Használjuk tehát bátran, amikor szükségét érezzük.
Dr. Lesznyák Judit
2014. 09. 11.
Mindannyian tudjuk, hogy a sport az egyik legjobb módja egészségünk megőrzésének, hiszen fitten tartja a szervezetünket, és kívül-belül is jobban érezzük magunkat tőle. Azoknak azonban, akik egészségügyi problémákkal küzdenek, oda kell figyelniük, hogy milyen sportot milyen intenzitással végeznek. A visszértágulattal vagy seprűvénákkal küzdő betegeknél bizonyos sportok jótékony hatásúak, és segítik a gyógyulást, vannak azonban olyan mozgásformák is, melyeket ajánlott elkerülniük.
A visszérbetegeknél különösen fontos, hogy olyan rendszeres, nem megerőltető testmozgást végezzenek, melyek elősegítik a lábszárban lévő izompumpák rendszeres működtetését, a vénákban lévő vér keringetése céljából. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tevékenységeket, melyek leginkább elősegíthetik a gyógyulást.
A visszérbetegségben szenvedők állapotára különösen jó hatással lehetnek a vízisportok, hiszen a hideg víz összehúzza a vénák falában lévő simaizmokat, mely segíti a vénás visszaáramlást. Amikor a vízbe merülünk, a testre nehezedő víz nyomása kipréseli az alsó végtagban pangó vért, a telt visszerek pedig kiürülnek.
Így ez a mozgásforma a túlsúllyal küzdőknek is különösen ajánlott.
A visszérbetegek másik kiemelten fontos sportja a kerékpározás, ami szintén megmozgatja a láb izompumpáit, így elősegítve a visszerek kiürülését. További jótékony hatása, hogy fokozza a vér áramlását az erekben, ráadásul abban is segít, hogy ne alakuljon ki súlyfelesleg.
A visszértorna egy otthon is könnyen végezhető speciális gyógytorna, ahol az alsó végtagi pangás ellen ható gyakorlatokat fekvő testhelyzetben végezzük. A torna során a bokák és lábak mozgatása, a szív szintje felé emelése segíti leginkább a vénák kiürülését.
Az enyhe visszeresség esetében a vízszintes terepen végzett séta is jótékony hatású lehet. Álló testhelyzetben a vér súlya megterheli a visszereket, azonban a ritmikus séta serkenti a vénás vér áramlását.
A megfelelő sport kiválasztása és gyakorlása mellett érdemes helyileg is kezelni a visszereket. Erre ma már számos helyileg alkalmazható szer, gél és kenőcs elérhető.
A DimoVena 15 mg/g gél gátolja a vérrögképződést, és részben feloldja a már kialakult vérrögöket is. Ez hatóanyagának, a pentozán-poliszulfát-nátriumnak köszönhető, mely egy véralvadást befolyásoló vegyület. A DimoVena 15 mg/g gél helyileg alkalmazva csökkenti a vér sűrűségét és a vér pangását, javítja az erek véráramlását, illetve a kialakult gyulladásokat is enyhíti.
A rendszeres sporttal tehát mi is tehetünk egészségünkért, de ha komolyabb betegségben szenvedünk, mindenképpen konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mielőtt belevágnánk.
Sportra fel!
Dr. Mogyorósi Richárd István
2014. 08. 01.
Fontos különbség van a gyógynövények és a növényi gyógyszerek, illetve a félszintetikus és szintetikus származékaik között, amely a hatóanyagok összetettségében nyilvánul meg.
A növények a kezdetek óta részei a gyógyítás történetének, de szerepük az idők folyamán folyamatosan módosult. A legnagyobb változást a 20. században a modern gyógyszeripar kialakulása jelentette, ekkor a szerves kémia már lehetővé tette a természetes vegyületek tiszta formában történő előállítását, félszintetikus (természetes alapanyagból előállított mesterséges származék) átalakításait, valamint a totálszintézisekkel (a növény összetevőit lemásoló, mesterségesen előállított „tiszta” hatóanyag) előállított szerves vegyületek létrehozását. Persze a hatóanyagok (melyek az egészséget fenntartó, kóros folyamatokat megelőző, gátló, illetve gyógyító hatású anyagok) azóta nem csak mesterségesen előállítottak lehetnek, továbbra is találunk a kínálatban ásványi (vazelin, paraffin), állati (csukamájolaj, méhviasz), növényi (kamilla, macskagyökér stb.), azaz természetes eredetű gyógyszereket is. Legismertebb növényi gyógyszerhatóanyagok például a természetben szinte mindenhol megtalálható flavonoidok.
A gyógynövények jelentős részét jelenleg fitoterápiás készítményekben és a homeopátiában alkalmazzák, továbbá a gyógyszereknek mintegy 40 százaléka származik továbbra is természetes forrásból. Mivel az egyes gyógynövények sem mindig ártalmatlanok, mellékhatástól mentesek, az eltérő hatóanyag tartalom és esetleges nem kívánatos, egyéb komponensek kiküszöbölésére nagyon gyakran nem növényi kivonatként, hanem tiszta vegyületként alkalmazzák őket. A gyógynövényekből kivont tiszta hatóanyagokat a gyógyszeripar változatlan vagy részben átalakított (félszintetikus) származékok formájában alkalmazza. A félszintetikus átalakítás célja a növényi hatóanyagok hatáserősségének fokozása, toxicitásuk csökkentése vagy fizikai-kémiai tulajdonságaik, stabilitásuk javítása lehet.
A növényi gyógyszereknek két alcsoportját tartják nyilván: a hagyományos növényi gyógyszer (minden olyan gyógyszer, amely hatóanyagként egy vagy több növényi anyagot, készítményt tartalmaz), illetve az orvosi rendelvény nélkül kiadható, irodalmi adatokon alapuló növényi gyógyszer. A különbség közöttük az, hogy míg az előbbi esetében 30 év gyógyászati használat van előírva, addig az utóbbi esetben 10 éves jól megalapozott gyógyászati felhasználás szükséges. Utóbbi esetén azonban mindezen túl az is szükséges, hogy a készítmény hatásosságát embereken végzett vizsgálatokkal is igazolják (a hagyományos növényi gyógyszerek esetében ez nem előírás, ott a hatásosságot a tradicionális alkalmazás alapján feltételezik). Ezeken kívül élő kategóriaként léteznek még a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, amelyek között szintén vannak gyógynövénytartalmúak (de tartalmaznak még egyéb anyagokat is, például ásványi anyagokat, vitaminokat, viszont a nem növényi anyagok hatása másodlagos) és a gyógyszerkönyvi minőségű monokomponensű (egyetlen növényt tartalmazó) gyógyteák. Ez utóbbi főként azért, mert a gyógynövények minősége számtalan környezeti tényezőtől függ, így hatásuk minősége eltérő lehet az időjárási körülményektől kezdve a szárításuk módjáig.
Növényi anyagnak számít minden egész, darabokra tört vagy vágott növény, növényi rész, alga, gomba vagy zuzmó, feldolgozatlan formában, általában szárítva, de néha frissen. Bizonyos váladékokat, melyeken nem végeztek különleges kezelést, szintén növényi anyagnak kell tekinteni. Viszont már a növényi készítmények kategóriába kell sorolni, ha ezek a növényi anyagok kezeléseken estek át, ilyenek például az extrakció, a desztilláció, sajtolás, frakcionálás, tisztítás, koncentrálás vagy fermentálás révén nyert készítmények. Ezek közé tartoznak a növényekből származó aprított vagy porított anyagok, tinktúrák, kivonatok, illóolajok, kisajtolt levek és feldolgozott váladékok. Növényi gyógyszernek minősül bármilyen gyógyszer, amely hatóanyagként kizárólag egy vagy több növényi anyagot, növényi készítményt, növényi anyag és egy vagy több ilyen növényi készítmény kombinációját tartalmazza. Aki tehát biztosra szeretne menni bármely készítmény esetén, alaposan ellenőrizze az összetevőket.
Fontos különbség a gyógynövények és a növényi alapú gyári készítmények között, hogy utóbbiak összetétele eltér a gyógynövények eredeti összetételétől. A feldolgozás során ugyanis egyes vegyületek feldúsulhatnak, mások eltűnhetnek a kivonatból, ráadásul a gyári készítmények gyártása során hozzáadott segédanyagokat (amelyek zöme szintén természetes anyag) is alkalmazhatnak. Ahhoz ugyanis, hogy a hatóanyagok a megfelelő helyen és megfelelő módon fejtsék ki hatásukat, segédanyagokra is szükség van.
A növényi gyógyszerek egy része növényi kivonatot tartalmaz, más részükben egy-egy tisztított vegyület található. A tiszta vegyületek alkalmazásának előnye, hogy a hatáserősség jobban beállítható, ugyanakkor a tisztítás bizonyos esetekben a hatás csökkenésével is járhat (mivel előfordulhat, hogy a hatás több vegyület együttes aktivitásának köszönhető).
Mára szinte minden egészségügyi problémára kapható valamilyen szer. A növényi gyógyszerek részét képezik a gyógyszeres terápiának: alkalmazhatók alapkezelésként, de kiegészíthetnek egyéb terápiát is. A gyógyszeriparnak köszönhetően számos betegséget, amik korábban rengeteg ember életét követelték, sikerült örökre száműzni, viszont az olyan kórokkal szemben, mint például a HIV, a rák, az ebola vagy a Zika-vírus, még mindig folyik a harc.
Lektorálta:
Csupor Dezső, elnök, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógynövény Szakosztály
2014.08.01
Fogyasszon minél több zöld leveles zöldséget és citrusfélét: az ezekben lévő C-vitamin nagyon jót tesz a vénáknak/vérereknek.
Ha naponta sétál a friss levegőn, legyalogol egy megállót vagy lift helyett lépcsőn megy fel az emeletre, máris sokat tesz egészségéért. A kerékpározás, az úszás, sőt, a jóga is sokat segít, utóbbi ráadásul kíméletes az ízületekkel, és bárki által könnyedén elvégezhető. Ha ülő munkát végez, akkor tartson pár perc szünetet íróasztalától, sétáljon egyet, tornáztassa, mozgassa meg lábait! Már rövid, 2-3 perces lábtornával is elősegítheti az izompumpa működését, ezáltal a vénák kiürülését is.
A szűk cipők rontják a láb vérkeringését, összeszorítják a lábujjakat, a magas sarkú cipő pedig gyengítheti az izompumpa hatását – válasszon inkább kényelmes lábbeliket!
A dohányzás rontja az erek állapotát és magas vérnyomást okoz. Mindkét tényező nagy mértékben hozzájárulhat a visszeresség kialakulásához vagy a visszerek gyulladásához.
A nyári hőségben vagy a hosszú munkanapok után nincs is jobb érzés, mint amikor végre kiszabadíthatjuk lábainkat a szűk cipők és harisnyák fogságából. Azonban sokszor már ez sem elég és a lábaink fáradtak, feszülnek és akár az ólom úgy húznak lefelé. Hidd el nem vagy ezzel egyedül! Egy 2022 év végi kutatás alapján1, több mint 750 ezer nő tapasztalt már nehézlábérzést vagy lábdagadást. Mutatjuk mivel segíthetsz lábaidnak felfrissülni!
Mindegy, hogy sokat álltál, sokat ültél vagy sokat sétáltál, a DimoVena Sercegő hab igazi megkönnyebbülést jelenthet számodra is!
A DimoVena 15 mg/g gél pentozán-poliszulfát-nátrium hatóanyagtartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer.
Minden jog fenntartva! További információ kérhető:
Utolsó módosítás dátuma: 2024.09.26 DVG/W/2024/09/01
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg a kezelőorvosát, gyógyszerészét!